Úgy látszik  már családi ház is épülhet újrahasznosított műanyagokból! A videóban bemutatott ház Brazíliában épült, és a képek igazán magukért beszélnek. Persze tudjuk, hogy ott más a klíma, és az anyagi viszonyok, de mindenképp érdekes példa!

A szalmabálaházak környezetbarátak, de elkészítésükhöz nagy szakértelem kell. A brit ModCell kifejlesztett egy új módszert, amivel a szalmabálaházak előregyárthatók, így időt takarítunk meg, ráadásul garantált a minőség.

 

Dombházunkban kerek a világ

A fenti címmel jelent meg a Konturs nyomda kiadásában. A kötetben a tervezővel szoros kapcsolatban állva készítettek riportokat, és ezeket összefoglalva került most kiadásra egy nagyon színes élményekkel és fotókkal illusztrált könyv.

A domház kutatásunk meglepő eredménnyel zárult. Kezdetben azt gondoltuk, hogy ez a technológia még nem igazán elterjed Magyarországon. Ennek ellentmond az a tény, hogy már több mint 40 hasonló ház épült, és van már eladó is közülük.

A szalmaház egy régi-új technológia, mely előtt remélhetőleg nagy jövő áll. Ezen épületeknek - lakóházaknak, de kisebb közösségi épületeknek is - számtalan előnyük van. Olcsóságuk elsősorban nem az építkezés során mutatkozik meg, hanem sokkal inkább az üzemeltetés, egész konkrétan a kisebb fűtésigény kapcsán válik nyilvánvalóvá. Mindemellett az időnkénti karbantartási munkálatok költségei is kisebbek, mint egy hagyományos téglaépületé.
Ezeken túl számos más ökológiai szempont szerint is energiatakarékosnak, azaz környezetkímélőnek bizonyult ez a technológia.

A dombházak a modern ember természet utáni vágyát testesítik meg, és a posztmodern építészet egyik markáns irányzatát képviselik. Persze nincs új a nap alatt. 

Egy dombház láttán kinek ne jutnának eszébe az ezeréves - vagy sokkal régebbi - múltra visszatekintő gyepesített tetejű, félig vagy teljesen a földbe vájt házak, ólak, istállók amilyeneket például Izlandon látni szép számban. De a domboldalba vájt barlanglakások, melyek még nagyobb múltra tekintenek vissza, külsőleg tán még jobban is hasonlítanak a 20-21-ik századi épített dombházakra.

Vályogházak Magyarországon

A föld és vályogépítészet a legrégibb építkezési forma. A földet előbb használta az emberiség építőanyagként, mint a követ, a legelső ilyen építmények nyomai 8-10 ezer évesek. A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva de lehet lótrágya is. Bár sok téves képzet kapcsolódik a vályoghoz, de ha az anyag speciális tulajdonságainak megfelelően használjuk, rendkívül tartós marad.
Az egyik legrégibb ma is álló vályogépület egy 30 m magas minaret, mely 1500 körül épült.

A könnyűvályog technológia német fejlesztés, mely abból célból született meg, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért csak kitöltőelemként, és nem teher-hordozó falként lehet alkalmazni. A ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza.

Különösebb tudományos kutatás nélkül is, szinte érezni egy rönkházba lépve, de akár egy ízlésesen berendezett fotórészletet látva, hogy ez más, mint egy hagyományos ház.
A fa kellemes illatának és színének - egy városlakónak furcsa, de mégsem idegen - egyvelege okoz egy határozott OTTHON érzést.

Meleg (a szó szívmelengető értelmében), romantikus, barátságos. A jelzőket még sokáig sorolhatnánk, ha azt szeretnénk megtudni mi az oka, hogy hazánkban is egyre több helyen találkozunk rönk- vagy gerendaházzal.