Földház - dombház

Egy mai dombház

A dombházak a modern ember természet utáni vágyát testesítik meg, és a posztmodern építészet egyik markáns irányzatát képviselik. Persze nincs új a nap alatt. 

Egy dombház láttán kinek ne jutnának eszébe az ezeréves - vagy sokkal régebbi - múltra visszatekintő gyepesített tetejű, félig vagy teljesen a földbe vájt házak, ólak, istállók amilyeneket például Izlandon látni szép számban. De a domboldalba vájt barlanglakások, melyek még nagyobb múltra tekintenek vissza, külsőleg tán még jobban is hasonlítanak a 20-21-ik századi épített dombházakra.

Zöld felületek

Hagyományos izlandi dombház

A dombházak legjellemzőbb közös vonása, hogy föld fedi őket, melyben gondosan ápolt növényzet tenyészik, és mely növényzet nem csak hangulatában, látványában, de sokszor fizikai valóságában is összeolvad a környező kerttel. "Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet" - tartja a mondás. Ezt tekinthetjük akár a dombházak mottójának is, hiszen építtetőit, lakóit és természetesen építőit összeköti a természet szeretete és tisztelete. De talán ez az egyetlen közös bennük, hiszen néhány létező, de korántsem általános és kötelező érvényű tendenciától eltekintve, az egymástól eltérő, sőt egymásnak sokszor ellentmondó egyéni megoldások széles tárházával találkozunk.

A dombházak elhelyezkedése

Ahány lanka, annyiféle terepadottság, mely a megrendelő igényeivel találkozva a dombházak végtelen számú variációját adja ki. (Persze ilyen sok dombház azért még nem épült.) Domboldali dombházak között a legszembeötlőbb különbségek abból adódnak, hogy mennyire nyúlik be az épület a föld alá, egybeolvadva a tájjal; vagy inkább a "felszínen maradva", a tájat mintegy ellenpontozva teremti meg a harmóniát. De a síkvidékre épített dombházak közt is nagy különbségek vannak.

Általában a viszonylag nagy területre, a telek közepére, minél távolabb az esetleges szomszédoktól építik fel a házat. Van példa azonban arra is, hogy több földház épült meglehetősen közel egymáshoz. Ismerünk olyan példákat is - főleg Ausztráliában -, hogy teljesen sík vidéken az egész lakás a föld alatt helyezkedik el, felszíni része az "épületnek" a lejárat kiképzését leszámítva nincs is. Ezeket persze furcsa lenne dombházaknak hívni, de valahogy mégiscsak ebbe a családba tatoznak.

Térelosztás

A fentiekből következik, hogy a dombházak formavilága, térelosztása, helységbeosztása rendkívül változatos. Egy tendencia azonban szinte az összesre jellemző: a centrális elrendezés. De sietve hozzáteszem, hogy azért vannak teljesen amorf alaprajzú dombházak is. A centrális elrendezés számtalan módon valósulhat meg. A központi - "nappali" - helységre többféle módon fűződhetnek fel a kiszolgáló helységek, a konyha, a fürdő, a hálók stb.

Sokan kerülik a geometrikus formákat: a falak, folyosók szeszélyesen íveltek, mintha egy vízmosta barlangot idéznének meg. Más esetben a geometria fontos térszervező elem: a kör alaprajz, félgömb-kupola és a szabályosabb íveket követő falak dominálnak, az egyenes vonalak viszont nem, vagy csak minimális mértékben jelennek meg. Megint más esetben viszont éppen az egyenes vonalaknak nagy a szerepe, a szabályos sokszögeknek, elsősorban a nyolcszögnek és a hatszögnek. Léteznek egyenlő szárú kereszt alaprajzú dombházak is.

A dombházak technológiája

Az alkalmazott technológia legalább annyira változatos, mint a formavilág. Gyakori, hogy a héjszerkezetet vasbetonból alakítják ki. Erre kerül rá egy víz- és hőszigetelő réteg (bár ezt többen nem tartják szükségesnek), majd a föld 50-80 vagy akár 100 cm vastagságban. A függőleges tartó- és válaszfalak, felső világítók, egyéb nyílászárók a hagyományos módon készülnek. Mások jobban szeretik a természetesebb anyagokat, a terméskövet, esetleg a rusztikusabb bontott téglát, és a betont csak a legszükségesebb helyeken használnak. Vannak akik bioházat építenek, és minden modern építőanyagot mellőznek. Egyes dombházakban főszerepet kap a fa is, mint építőanyag.

Barlanglakások - a dombházak őse

A dombházak előnyei

Az esztétikus megjelenés önmagában behozhatatlan előny, és ha ez egy szerencsés beosztással, jó lakhatósággal párosul, akkor nem is kéne tovább tárgyalni a témát. De azért vizsgáljuk meg az ügyet a zsebünk felől is!

A dombház építése többé-kevésbé annyiba kerül, mint egy azonos méretű hagyományos épületé. Az üzemeltetése, fenntartása viszont lényegesen gazdaságosabb annál. A földház téli, belső hőmérséklete fűtés nélkül sem süllyed 12-13 C alá, míg egy hagyományos épület lassan, de biztosan közelíti a kinti hőmérsékletet. Így amíg hagyományos ház fűtésének folyamatosan a kinti hőmérséklettel kell versenyezni, addig a dombháznak 12-13 fokról indulva csak 10 fokot kell kipótolni az ideális hőmérséklethez, ez óriási előny.

Ugyanakkor a dombház nyáron sem melegszik 22-23 fok fölé, így sem klímát, sem ventilátorokat nem kell üzemeltetni. A világítás is gazdaságosabb, mert a kupolás világítók fénycsapdaként működnek, jobban hasznosítják a fényt, mint a síkablakok, ezáltal szürkületkor később kell villanyt kapcsolni egy dombházban, mint egy hagyományosban. Összességében a fűtésre és világításra a dombház a hagyományos ház fogyasztásának mindössze csak kb. 60%-át használja el. Ha ezt alternatív, megújuló energiaforrásokkal (hőszivattyú, napelem, napkollektor, szélkerék) is kiegészítjük, ez a mennyiség tovább csökkenthető. 

A dombházak hátránya

Ahány dombház, annyi a szokványostól eltérő, egyedi műszaki megoldás.  Így a különböző hatósági engedélyek beszerzése esetleg kevésbé olajozottan történik, mintegy hagyományos háznál. Vannak ugyan jó nevű tervezőirodák, akik a dombházakra szakosodtak, de más tervezők nem biztos hogy szívesen vállalnak el egy ilyen munkát. A kivitelezésénél fokozottan oda kell figyelni, hogy minden munkafázis szakszerűen nagy pontossággal történjen.

foto: Flickr, wikipedia, magyarepitomuveszet.mm-art.hu

 

email Szerkesztőség:

Honlap 1x1 Kft.

info [kukac] honlap1x1.hu

>> Címlap Dombház Földház - dombház