Te is szeretnéd a hétvégi házadat magaddal vinni a nyaralásra? Mit szólnál hozzá, ha bárhol felállíthatnád, de mégis a megszokott kényelem várna? Szerinted is szeretni való ez a kerekeken guruló nyaraló?

Dombházunkban kerek a világ

A fenti címmel jelent meg a Konturs nyomda kiadásában. A kötetben a tervezővel szoros kapcsolatban állva készítettek riportokat, és ezeket összefoglalva került most kiadásra egy nagyon színes élményekkel és fotókkal illusztrált könyv.

A domház kutatásunk meglepő eredménnyel zárult. Kezdetben azt gondoltuk, hogy ez a technológia még nem igazán elterjed Magyarországon. Ennek ellentmond az a tény, hogy már több mint 40 hasonló ház épült, és van már eladó is közülük.

A térkép a magyarországi - főleg használt- ingatlanok négyzetméterárát jeleníti meg, a meteorológiában is használatos hőtérkép segítségével. Egy pont annál "melegebb", minél drágábbak a lefedett területen lévő ingatlanok négyzetméterenkénti árai. A színskála megtalálható a térkép jobb oldali részén. Jó tájékozódást nyújt, ha venni, vagy éppen eladni szeretnénk.

Mi okozza a mobilházak sikerét Amerikában? Miért választja a lakosság 10%-a lakhelyéül a mobilházakat az USA-ban? A mobilházaknak a mozgathatóságukon kívül számtalan előnyük van, köztük az, hogy nem kell építési engedélyt kérni rá, bárhol felállíthatók és azonnal használatba vehetők, ezért ideálisak lehetnek szintén sokat költözőknek, vagy nyaralónak, hétvégi háznak.

 

A könnyűszerkezetes házakat szerkezetük alapján faszerkezetes és fémszerkezetes házakra bonthatjuk. A fémszerkezetes házak jelentik az egyik legmodernebb építési technikát, mely az 1940-es években jelent meg, és világszerte egyre inkább terjedőben van. Az épület statikai alapját a  krómacél fémszerkezet alkotja, melynek közeit réteges falszerkezet tölti ki, amely eleget tesz minden vele szembe támasztott követelménynek.

A szalmaház egy régi-új technológia, mely előtt remélhetőleg nagy jövő áll. Ezen épületeknek - lakóházaknak, de kisebb közösségi épületeknek is - számtalan előnyük van. Olcsóságuk elsősorban nem az építkezés során mutatkozik meg, hanem sokkal inkább az üzemeltetés, egész konkrétan a kisebb fűtésigény kapcsán válik nyilvánvalóvá. Mindemellett az időnkénti karbantartási munkálatok költségei is kisebbek, mint egy hagyományos téglaépületé.
Ezeken túl számos más ökológiai szempont szerint is energiatakarékosnak, azaz környezetkímélőnek bizonyult ez a technológia.

A dombházak a modern ember természet utáni vágyát testesítik meg, és a posztmodern építészet egyik markáns irányzatát képviselik. Persze nincs új a nap alatt. 

Egy dombház láttán kinek ne jutnának eszébe az ezeréves - vagy sokkal régebbi - múltra visszatekintő gyepesített tetejű, félig vagy teljesen a földbe vájt házak, ólak, istállók amilyeneket például Izlandon látni szép számban. De a domboldalba vájt barlanglakások, melyek még nagyobb múltra tekintenek vissza, külsőleg tán még jobban is hasonlítanak a 20-21-ik századi épített dombházakra.

Vályogházak Magyarországon

A föld és vályogépítészet a legrégibb építkezési forma. A földet előbb használta az emberiség építőanyagként, mint a követ, a legelső ilyen építmények nyomai 8-10 ezer évesek. A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva de lehet lótrágya is. Bár sok téves képzet kapcsolódik a vályoghoz, de ha az anyag speciális tulajdonságainak megfelelően használjuk, rendkívül tartós marad.
Az egyik legrégibb ma is álló vályogépület egy 30 m magas minaret, mely 1500 körül épült.

A könnyűvályog technológia német fejlesztés, mely abból célból született meg, hogy a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb legyen. A könnyűvályog összetételében különbözik a másiktól: kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Ez természetesen a vályogtégla többi paraméterét is megváltoztatja: súlyra könnyebb, de teherbíró képessége kevesebb. Ezért csak kitöltőelemként, és nem teher-hordozó falként lehet alkalmazni. A ház súlyát annak fa vázszerkezete hordozza.

Az Ytong, vagy ahogy a népnyelv néha tréfásan nevezi, az "ipszilon-tégla" a hagyományos házépítés egyik legnépszerűbb alapanyaga. Könnyű súlya és nagy méretéből adódóan a falazás gyorsan megy, így az építkezés ideje némileg csökken. Nagy előnye, hogy könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető. A falra vékonyabb vakolat is elegendő, és a csempe vakolás nélkül, közvetlenül a falra is felhelyezhető.

Különösebb tudományos kutatás nélkül is, szinte érezni egy rönkházba lépve, de akár egy ízlésesen berendezett fotórészletet látva, hogy ez más, mint egy hagyományos ház.
A fa kellemes illatának és színének - egy városlakónak furcsa, de mégsem idegen - egyvelege okoz egy határozott OTTHON érzést.

Meleg (a szó szívmelengető értelmében), romantikus, barátságos. A jelzőket még sokáig sorolhatnánk, ha azt szeretnénk megtudni mi az oka, hogy hazánkban is egyre több helyen találkozunk rönk- vagy gerendaházzal.

Tégla alatt elsősorban mindenki az égetett kerámia téglát érti, aminek a története több ezer éves múltra tekint vissza. Ma Magyarországon a téglaházat töretlen nimbusz övezi a családi házas építések körében, döntő százalékban az új építésű házak ebből az anyagból épülnek.

A könnyűszerkezetes technológia Észak-Amerikából terjedt el, főleg a gyors építésnek köszönhetően. Amíg az USA-ban állami támogatást adnak a könnyűszerkezetes házat építőknek, addig nálunk még csak most van elterjedőben.

A skandináv országok után Nyugat-Európában is igen kedvelt és elfogadott építkezési módszer. Mára Magyarországon is egyre elterjedtebb és elfogadottabb építési mód, amelynek vannak előnyei és hátrányai is a hagyományos tégla épületekkel összehasonlítva.

A családi ház építésekor számtalan technológia áll az építtetők rendelkezésére. Az alábbi cikkben egy összefoglalót állítottunk össze, az egyes háztípusokról. A technológiák címére kattintva juthatnak el a részletes leíráshoz.